2012. december 10., hétfő

Csalódások!

Miután még David és Bridget össze voltak zárva egyre inkább keresték a megoldát, hogy hogyan szabadulhatnak meg ettől a helyzettől. Semelyikőjük ereje nem volt elég, hogy a vasat elgördítsék már vagy 3 napja nem ettek. David nem látta a lány, de hallotta a hangját.
-Mi lett a testvéreddel?-Faggatta a lányt.
-Nem tudom, de inkább lennék vele én is hallott-Mondta, majd próbált elhelyezkedni a ketrecben.
David esze csak azon járt vajon Elizabeth jól van-e. Faye bevágtatott az oldalán a húgával és a talpnyalójával.
-David gyere!-Nyújtotta ki mutató ujját majd kibe csukogatta azt. David rázta a fejét még Faye puszta erejével elgördítette a vasat. Edgár rángatni kezdte a fiút még ő illedelmes volt vele és követte. Bridget felált és a vasrúdba kapaszkodott.
-Ribanc..-Hagyta el Faye száját, majd kivonult a helységből. Davidet egy kanapéhoz kísérték  és ő leült.
3 csoda szép lány toppant be a szobába.
-Igyál!-Noszogatta Faye a fiút. David csak elfordította a fejét.
-Bridget hogy hogy él?-Kérdezte David össze szorított fogakkal.
-Nos azt én is szeretném tudni bár nem hinném, hogy megtudjuk! De biztos úgy ahogy aki barátnőd.-Mosolygott a lány, majd oda sétált az egyik lányhoz és csuklójába harapott. Arca véres volt ezért oda ment Davidhez és leült mellé ujjára vért rakott amit David ajkához helyezett. David letörölte, de nem bírta tovább szeme elvörösödött eres lett, fogai csillogtak.
-Ne tarsd vissza magad!-Mondta a lány, de David ellenállt. Ígéretett tett, hogy nem bántja az embereket. De halotta a lány szíverését és akkor neki támadt az ütőerének. Faye vihogni kezdett. David úgy szorította a lányt, mint egy kisgyerek aki félti a játékát. A lány szeme lecsúkodott és ő el engedte őt aki a földre esett. Közelebb ment a másik szőke lányhoz végig símította bársonyos bőrét és őt is nyakon harapta.
-Ezt az énedet imádtam David!-mondta.
-Nem emlékszem rád!-Ekkor a lány el legyintette kezét  a fiú előtt aki, mint valami varázs ütésre emlékezett.
-Istenem.-Nézett rá a lányokra és letörölte az arcát.
-Tudnál úgy szeretni, mint őt valaha?-Lépett közelebb Faye, majd megcsókolta teljes szenvedéllyel
-Egy nap biztos-Bökte rá a fiú
-Hazudsz!-Suttogta mosolyogva.
Hirtelen, mint valami villám berobbant Bridget.
-Hiányoztam-Mondta, majd Faye nyakát törte
-Siessünk nincs sok időnk.- Mondta a fiúnak és kézen fogva vezette ki.

Eközben Elizabeth az ablakott bámulta. Már december volt és a hó éppen esett. Felhúzta a lábát és sóhajtott egyett.
-Megtaláljuk-Mondta Thomas  és egy forró teát nyomott a lány kezébe.
-Köszönöm.-Suttogta egy mosollyal elengedve.
Hirtelen Elizabethnek emlékrohama lett.

1863 Mystic Town
-Kedvesem megfogsz fázni!-Suttogta Thomas lágy hangon majd pokrórba bújtatta szerelmét.
-Olyan szépen esik a hó Thomas!-Lelkesedett Elizabeth.
Thomas lágy csókkal ölelte meg kedvesét.
-Boldog vagyok asszonyom, hogy a jegyesemnek mondhatom önt.-Mondta teli vigyorral Thomas
-Úgyszintén-Válaszolta a lány és ismét csókkal illete.

Napjaink...
-Liza.. Liza..-Ébreszgette Thomas a lányt.
-Emlékszel az első decemberünkre együtt?-Mondta maga elé meredve a lány. Thomas elmosolyodott. -Hogyne emlékeznék szép hölgyem-

menekültek be az erdőbe és ott megáltak egy fánál.
-Hogy szöktél meg?-Faggatta David a lányt.
-Sokat kérdezel!-Sóhajtott.
-Ember volt az ör megittam.-Mondta majd futottak tovább lihegve.
-Itt jó lesz.-Mondta a lány és meghúzottak egy fánál, majd leültek a hóba.
-Régen szerettél, most miért utálsz ennyire?-Nézett mélyen a szemébe a lány.
-Más voltam, mint most..-
-Ugyan az vagy David és én még szeretlek!-Suttogta és szemét páztászta, majd lágyan megcsókolta. Davidnek sem kellett több a vértől élénkebb lett és letámadta a lány. Vadul csókolta és vetkőztette őt a hóban. Meztelen testük a hóban tündökölt. David végig csóókolta a lány egész testét aki hangossan sóhajtozott. A fiú a fának nyomta a lány aki dereka közé fonta a lábát és így váltak egyé egy hosszú forró csók keretében.

-Régen mien voltam?-Faggatta Elizabeth a fiút. Thomas közelebb ült és megsimogatta a lány arcát.
-Csodálatos!-Suttogta  a fiú.
-Azt nem hinném, rá vettem 2 férfit, hogy legyenek értem vámpírok és adják fel az életüket.-Mondta.
-Nem. Rá vettél 2 szerelmes férfit, hogy higgyenek a szerelemben még.-Mondta a fiú egy mosoly keretében.
-le kéne mennünk. Az angyalok biztos kell nekik valami.-Mondta. Majd fel pattant és lesuhant a lépcsőn, Anael akkor toppant be és arcáról csak úgy sütött a boldogság.
Sofi Sam ölében volt és csókolgatták egymást ettől Elizabethnek mosolyogni támadt kedve.Nem volt ez más, mint a boldogság napja ám tudták, hogy nem sokáig lesznek boldogok. A nappaliban Jenny vértasakott szürcsölgetett nem tudott tovább meg lenni e nélkül.Brooke türelmetlengedett.
-Érzem, hogy jönn!-Mondta. Elizabeth leszaladott a lépcsőn.
-Mi?-
-Inkább ki? Azazel!-Suttogta. Ekkor Elizabeth megrémült és Brooke felkíltott.
-Már itt van.-Mondta és hirtelen minden fény kialudt belépett ő és rá nézett a többiekre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése